Mi is a reformzsidóság?

Raj Ferenc, a Bét Orim Reform Zsidó Hitközség rabbijának hiánypótló írása a hazai reformzsidóság történelmi és vallási mibenlétéről, illetve a reformok és a Mazsihisz közötti együttműködés lehetőségéről.

Continue reading “Mi is a reformzsidóság?”

Reklámok

Mazsihisz: változó korban? Avagy miért nem lesz a Mazsihisz reform hitközség?

Magyarország furcsa ország. Sorsdöntő vitáit képes akár egyetlen topikhoz, egyetlen dühösen ismételt szóhoz fűződő viszonya alapján eldönteni, világmegváltó vagy éppen ellenkezőleg, világot megrengető állításokat tenni egyetlen vágyott vagy félt szóra alapozva.

Continue reading “Mazsihisz: változó korban? Avagy miért nem lesz a Mazsihisz reform hitközség?”

Ki kap többet a húsos fazékból?

A MAZSIHISZ háza tája mostanában újra hangos a belharcoktól. Miközben Heisler András és szövetségesei azon dolgoznak, hogy a szervezet nyisson a világi zsidóság igényei felé, és a  célja az, hogy a MAZSIHISZ minél szélesebb spektrumban képviselje a hazai zsidóságot, addig úgy tűnik, ezzel nem mindenki ért egyet.

Continue reading “Ki kap többet a húsos fazékból?”

Sajnálja és aggódik a Mazsihisz

Sajnáljuk, hogy kiléptek, és aggódunk értük – így reagált Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) elnöke a hírre, hogy a Magyarországi Autonóm Orthodox Izraelita Hitközség (MAOIH) elhagyja a szövetséget.

Continue reading “Sajnálja és aggódik a Mazsihisz”

Az ortodox zsidók kilépnek a Mazsihiszből

Szakadás a legnagyobb zsidó szervezetnél?
A Magyarországi Autonóm Orthodox Izraelita Hitközség (MAOIH) 2018. február 25-én összehívott közgyűlésén úgy döntött, hogy kilép a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (MAZSIHISZ) tagjai sorából.

Continue reading “Az ortodox zsidók kilépnek a Mazsihiszből”

Egy szolgálattal töltött élet: köszönet Schőner Alfrédnek

Schőner Alfréd 21 év után távozik, leköszön a Rabbiképző-Zsidó Egyetem éléről, nyugdíjba vonul. Az aktív, vezetői évek lezárulása után új időszak kezdődik az életében, amelyben ismét a tapasztalat, a tudás átadásáé lesz a főszerep.

Continue reading “Egy szolgálattal töltött élet: köszönet Schőner Alfrédnek”

Egyházi 1 % és a zsidó felekezetek

Szja 1%-os kimutatások a civil szervezetekről, az egyházakról és a kiemelt költségvetési előirányzatokról rendelkező év szerint

Egyház Összeg (Ft) Fejenkénti átlag (Ft)
EMIH 2014 7.577.902 1.520 4.985,46
EMIH 2015 10.065.314 1.861 5.408,55
EMIH 2016 16.480.767 2.843 5.796,96
EMIH 2017 13.758.931 2.571 5.351,59
 
MAZSIHISZ 2014 43.699.356 7.277 6.005,13
MAZSIHISZ 2015 43.030.495 7.180 5.993,11
MAZSIHISZ 2016 46.957.454 7.404 6.342,17
MAZSIHISZ 2017 50.022.310 8 025 6.233,31
 
MAOIH 2014 1.852.390 270 6.860,70
MAOIH 2015 1.836.455 276 6.653,82
MAOIH 2016 2.372.031 256 9.265,75
MAOIH 2017 1.889.685 233 8.110,24

Összeállította: Dombi Gábor

Forrás: NAV

Zsidó iskola a Budai-hegyekben: itt nem tudod megvásárolni a helyedet

A Lauder Javne Iskolát 1990-ben alapították. Ma a Budakeszi úton működik, óvodától az egyetemi felvételiig szolgálja ki azokat a családokat, akik zsidó iskolába szeretnék járatni a gyerekeiket, és a hagyományostól eltérő, nyitott iskolában szeretnék, ha nevelnék őket. Az iskola meglehetősen nagyra nőtt, idén szeptembertől már közel 900 diák fog a Lauderben tanulni. Nemcsak, hogy jó kapcsolatot építettek ki a hazai start-up világgal, bizonyos szempontból magukat is egy oktatási start-upnak tekintik. Az okostelefont nem feltétlenül kell eltenni az órán, csak azért ugyanis nem kell egy osztályban egy adott szabályt betartatni, mert máshol már felállították. Tisztában vannak vele, hogy egy tanár hiába adja le tökéletesen a tananyagot, a diákok azt nem biztos, hogy fel is tudják majd használni. Az iskoláért fizetni kell, de tízből három gyerek kap valamilyen ösztöndíjat. Horányi Gáborral beszélgettünk az általa főigazgatóként vezetett intézményről, annak vallási szemléletéről, a digitális oktatásról és szóba kerültek a közoktatás problémái is. Hosszú interjú következik.

Continue reading “Zsidó iskola a Budai-hegyekben: itt nem tudod megvásárolni a helyedet”

A Fidesz-kormány és a holokauszt-emléknap

Ma van a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja. Mit gondoljunk egy olyan kormányról, amelyik megemlékezik a holokauszt áldozatairól, miközben rasszizmusba hajló propagandakampányt folytat? – teszi föl a kérdést Stark Tamás történész.

Continue reading “A Fidesz-kormány és a holokauszt-emléknap”

Átadták a felújított szabadkai zsinagógát

A magyar szecesszió stílusában épült, 1902-ben átadott szabadkai zsinagóga épületét Komor Marcell és Jakab Dezső budapesti műépítész tervezte, az üvegablakok pedig Róth Miksa műhelyében készültek. Az 1970-es években bedőlt az egyik kupolája, és az épület majdnem összedőlt, felújítása azóta folyt. Ez Európa második legnagyobb zsinagógája, csak a budapesti Dohány utcai zsinagóga előzi meg.

Continue reading “Átadták a felújított szabadkai zsinagógát”

Megnyílt a Zsidó Kiválóságok Háza

Megnyílt a felújított egykori zsinagógában kialakított modern kiállítás. A tárlat mintegy 110 világhírű tudóst mutat be korszerű eszközökkel. A zsidóság tudományos eredményeit feltáró interaktív kiállítás közérthetően és élményszerűen tárja elénk a világunk nagy vívmányait a golyóstolltól a játékelméleten át az ólommentes benzinig.

Continue reading “Megnyílt a Zsidó Kiválóságok Háza”

Az utolsó órában digitalizálják a holokauszt-túlélők emlékeit

Esterházy Péter írta A szabadság nehéz mámora című esszégyűjteményben, hogy a 21. században meghal az utolsó túlélő. Így nyugodtan mondhatjuk, hogy az utolsó órában vagyunk: ha most nem hallgatjuk meg holokauszt-túlélők történeteit, akkor lemaradhatunk olyan sorsokról, amelyek megismerése nélkül a jelenünket és a jövőnket is nehezebben dolgozhatjuk fel. Többek között ezért döntött úgy a Nácizmus Üldözötteinek Országos Egyesülete (NÜB), hogy a rendelkezésére álló adatbázist digitalizálja. dr. Schiffer Jánossal, az egyesület elnökével beszélgettünk. 

Continue reading “Az utolsó órában digitalizálják a holokauszt-túlélők emlékeit”

A főrabbi életét, munkásságát idézik fel

Ízlelgetik és szokják a nyíregyháziak a Bernstein Béla nevet, hiszen a város egykori főrabbijáról immár közterületet is nevezett el a megyeszékhely képviselő-testülete, ahol a holokauszt emlékműve található. Hogy ki is volt valójában dr. Bernstein Béla, az érdeklődők meg­tudhatják azon a konferencián, amelyet a Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár rendez a Nyíregyházi Zsidó Hitközséggel együtt március 14-én Két nevezetes évforduló tükrében címmel. Az egyik évforduló Bernstein Béla születésére utal, ugyanis 150 évvel ezelőtt született Várpalotán, a másik jubileum pedig az 1848/49-as forradalom és szabadságharc kitörésének 170. évfordulóját jelzi.

bernsteinbela_07_26
Continue reading “A főrabbi életét, munkásságát idézik fel”