Gadó János: Két címlapról

Még mindig hullámzó nemzetközi botrány okozója lett a Figyelő című – egykor szeriőz, mára gleichsaltolt és arctalanná vált – hetilap legutóbbi címlapja, melyen a legnagyobb magyarországi zsidó közösség vezetője látható, szállongó bankóktól körülvéve.

Continue reading “Gadó János: Két címlapról”

Reklámok

A Raoul Wallenberg Egyesület közleménye a CNN által felmért antiszemitizmus hazai helyzetéről

A Raoul Wallenberg Egyesület nyilatkozata a hét országban a CNN által felmért antiszemitizmus hazai helyzetéről

Continue reading “A Raoul Wallenberg Egyesület közleménye a CNN által felmért antiszemitizmus hazai helyzetéről”

A magyarországi antiszemitizmussal foglalkozik a legtekintélyesebb izraeli lap

Cikket írt az izraeli Hárec a magyarországi antiszemitizmusról, arra felfűzve a témát, hogy a magyar zsidók jelentős része felzúdult a néhány nappal ezelőttigSchmidt Mária és fia, az LMP-s Ungár Péter tulajdonában álló Figyelő legutóbbi címlapján. Ezen a címlapon a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége, azaz a Mazsihisz elnöke, Heisler András látható, a feje körül pedig bankjegyek szálldosnak.

Continue reading “A magyarországi antiszemitizmussal foglalkozik a legtekintélyesebb izraeli lap”

A Magyar Zsidó Történeti Intézet megalapítása

Van-e még kutatni való a magyar zsidóság és a magyar holokauszt történetében? – ezzel a címmel rendezett bemutatkozó beszélgetést csütörtökön a Milton Friedman Egyetem a Magyar Zsidó Történeti Intézet megalapítása alkalmából, melyen közel 200 érdeklődő vett részt a Corinthia Hotelben.

Continue reading “A Magyar Zsidó Történeti Intézet megalapítása”

Izrael nagykövete megdöbbent és aggódik a Figyelő eheti címlapja miatt

Az izraeli nagykövetség Facebook-oldalára került fel a bejegyzés, mely szerint Izrael állam nagykövete felhívta a MAZSIHISZ elnökét, Heisler Andrást, hogy kifejezze személyes aggodalmát és megdöbbenését a Figyelő hetilap címlapjával kapcsolatban.

Continue reading “Izrael nagykövete megdöbbent és aggódik a Figyelő eheti címlapja miatt”

A CNN hét európai országban mérte fel az antiszemitizmust: Magyarországon a legerősebb

„Húszból egy európai még sosem hallott a holokausztról. Több mint a negyedük hiszi azt, hogy a zsidóknak túl nagy befolyásuk van a pénzügyi és üzleti világban. Minden ötödik gondolja azt, hogy az antiszemitizmus csupán válasz Izrael vagy a zsidók tetteire” – írja a CNN a hét európai országban végzett felmérését ismertető cikkében, mely szerint a zsidóellenes előítéletek Európa-szerte élnek és virulnak.

Continue reading “A CNN hét európai országban mérte fel az antiszemitizmust: Magyarországon a legerősebb”

Randolph L. Braham emlékére

Nem lehet mondani, hogy váratlanul ment el. Nemcsak az életkora okán – 95 évesen érte a halál New York-i otthonában -, hanem azért, mert tudatosan készült rá. Nem a saját élete lezárására és elrendezésére, hanem az életművére. Ami lehet: egy és ugyanaz. Utoljára 2017 szeptemberében találkoztam vele, amikor gondos levelezés után tanácskozásra hívta össze azokat a kiadókat, amelyek művei gondozásával foglalkoztak. Mérjük fel közösen: könyvei milyen mennyiségben raboskodnak a raktárakban, hogy kiszabadítsa azokat onnan élő tudássá. Könyvnek, könyvtárban a helye! Olyan helyen, ahol esély van rá, hogy mindenki – elsősorban a nem zsidók, az elkövetők népe – hozzáférjen, ha akar. Hiszen ez a kegyetlen ismeretanyag a záloga a gyászmunkának, a megbékélésnek. Ez a szándék vezette őt, mint az erdélyi Désről bevonultatott egykori munkaszolgálatos túlélőt, s mint neves amerikai tudóst.

Continue reading “Randolph L. Braham emlékére”

Tamás Pál: Új asszimilációs mintázatok

A német zsidók később, a századforduló körül kitaláltak egy utópiát, a „német-zsidó új kulturális szintézist”, amelyben ott szokás volt hinni. 1933, vagy inkább 1938 után ugyan nem volt már német zsidó, aki ilyesmivel kábította volna magát, de az innen másolt magyar-zsidó utópista szintézisben 1944-ig a neológ zsidó csoportok zömmel valahogy mégis hittek. Sőt, azokat 1945 után is újraélesztették.

Continue reading “Tamás Pál: Új asszimilációs mintázatok”

Forgács András: Sors vagy út

Nemrég közöltük Gerő András: A holokauszt története és a Gonosz mibenléte című vitaindító írását a Sorsok Háza koncepciójáról és az általa generált emlékezetpolitikai dilemmákról.  Az írásra elsőként Gábor György és Vörös Kata válaszolt A Sorsok Háza sorstalansága című szöveggel, majd Karsai László közölt véleménycikket a témában A Sorsok Háza és akik gründolják címen. A vita újabb fordulójaként Gerő ezen írásokra adott válaszát közöltük, majd Betlen János véleménye volt olvasható. Legutóbb Karsai László viszontválasza következett, azt követte Gerő András replikája. Ezután ismét Gábor György és Vörös Kata válaszolt Gerő soraira, majd Karsai László tette ugyanezt. Most pedig Forgács András gépészmérnök véleményét olvashatják.

Continue reading “Forgács András: Sors vagy út”

Karsai László: Gerő és a magyarellenesség

Nemrég közöltük Gerő András: A holokauszt története és a Gonosz mibenléte című vitaindító írását a Sorsok Háza koncepciójáról és az általa generált emlékezetpolitikai dilemmákról.  Az írásra elsőként Gábor György és Vörös Kata válaszolt A Sorsok Háza sorstalansága című szöveggel, majd Karsai László közölt véleménycikket a témában A Sorsok Háza és akik gründolják címen. A vita újabb fordulójaként Gerő ezen írásokra adott válaszát közöltük, majd Betlen János véleménye volt olvasható. Legutóbb Karsai László viszontválasza következett, azt követte Gerő András replikája. Ezután ismét Gábor György és Vörös Kata válaszolt Gerő soraira. Most pedig Karsai László újabb véleményét olvashatják.

Continue reading “Karsai László: Gerő és a magyarellenesség”

Gábor György–Vörös Kata: Értekezés a Gerő-módszerről

Nemrég közöltük Gerő András: A holokauszt története és a Gonosz mibenléte című vitaindító írását a Sorsok Háza koncepciójáról és az általa generált emlékezetpolitikai dilemmákról.  Az írásra elsőként Gábor György és Vörös Kata válaszolt A Sorsok Háza sorstalansága című szöveggel, majd Karsai László közölt véleménycikket a témában A Sorsok Háza és akik gründolják címen. A vita újabb fordulójaként Gerő ezen írásokra adott válaszát közöltük, majd Betlen János véleménye volt olvasható. Legutóbb Karsai László viszontválasza következett, azt követte pedig Gerő András replikája olvashatják. Ezúttal ismét Gábor György és Vörös Kata válaszol Gerő soraira. Vélemény.

Continue reading “Gábor György–Vörös Kata: Értekezés a Gerő-módszerről”

Gerő András: Troll

Nemrég közöltük Gerő András: A holokauszt története és a Gonosz mibenléte című vitaindító írását a Sorsok Háza koncepciójáról és az általa generált emlékezetpolitikai dilemmákról.  Az írásra elsőként Gábor György és Vörös Kata válaszolt A Sorsok Háza sorstalansága című szöveggel, majd Karsai László közölt véleménycikket a témában A Sorsok Háza és akik gründolják címen. A vita újabb fordulójaként Gerő ezen írásokra adott válaszát közöltük, majd Betlen János véleménye volt olvasható. Legutóbb Karsai László viszontválasza következett, ezúttal pedig Gerő András replikáját olvashatják.

Continue reading “Gerő András: Troll”

Susan Faludi: A magyar nacionalizmus mártíridentitással fedi el a problémákat

Susan Faludi Pulitzer-díjas újságíró Előhívás (In the Darkroom) című kötetében elidegenedett apja életét igyekszik feltárni, aki 76 évesen jelentette be, hogy nemváltoztató műtéten esett át. A nyomozás során Faludi az identitás alapvető kérdéseit egyebek közt a magyarság, zsidóság, nem(iség) témáján keresztül járja körül. Az íróval Budapesten beszélgettünk az identitás kettős természetéről, az áldozatiságkultúra veszélyeiről, a férfiasság válságáról és a jobboldali populizmus erősödéséről.

Continue reading “Susan Faludi: A magyar nacionalizmus mártíridentitással fedi el a problémákat”

Karsai László: Gerő és a holokauszt

Nemrég közöltük Gerő András: A holokauszt története és a Gonosz mibenléte című vitaindító írását a Sorsok Háza koncepciójáról és az általa generált emlékezetpolitikai dilemmákról.  Az írásra elsőként Gábor György és Vörös Kata válaszolt A Sorsok Háza sorstalansága című szöveggel, majd Karsai László közölt véleménycikket a témában A Sorsok Háza és akik gründolják címen. A vita legutóbbi fordulójaként Gerő ezen írásokra adott válaszát közöltük, majd Betlen János véleménye volt olvasható. Most Karsai László viszonválasza következik.

Continue reading “Karsai László: Gerő és a holokauszt”

Mire kellenek a civilek a Mazsihisz-nek?

Együttműködésre kérte nemrég a zsidó civil szervezeteket a MAZSIHISZ a Sorsok Háza körül kialakult helyzet ügyében. Ennek kapcsán több civil szervezet részéről merült fel a kérdés, kialakítható-e érdemi kapcsolat bármelyik zsidó egyházi szervezet és a civilek között, vagy csupán eszközként van rájuk szükség a válságos pillanatokban.

Continue reading “Mire kellenek a civilek a Mazsihisz-nek?”

Kiengesztelődés háza – az Orbán-barát zsidó kisegyház irányába tart a kőszegi zsinagóga

De egyelőre csak ömlik bele a közpénz, az épület mégis rogyadozik. Az Orbán Viktor barátja által vezetett tudományos intézet a kormánybarát Egységes Magyarországi Izraelita Hitközséggel karöltve menti majd meg – ez a terv.

Continue reading “Kiengesztelődés háza – az Orbán-barát zsidó kisegyház irányába tart a kőszegi zsinagóga”

Betlen János: A bolond hozzászól

Nemrég közöltük Gerő András: A holokauszt története és a Gonosz mibenléte című vitaindító írását a Sorsok Háza koncepciójáról és az általa generált emlékezetpolitikai dilemmákról.  Az írásra elsőként Gábor György és Vörös Kata válaszolt A Sorsok Háza sorstalansága című szöveggel, majd Karsai László közölt véleménycikket a témában A Sorsok Háza és akik gründolják címen. A vita legutóbbi fordulójaként Gerő ezen írásokra adott válaszát közöltük, az alábbiakban pedig Betlen János véleménye olvasható.

Continue reading “Betlen János: A bolond hozzászól”

Gerő András: Hozzáadott érték

Nemrég közöltük Gerő András: A holokauszt története és a Gonosz mibenléte című vitaindító írását  Sorsok Háza koncepciójáról és az általa generált emlékezetpolitikai dilemmákról.  Az írásra elsőként Gábor György és Vörös Kata válaszolt A Sorsok Háza sorstalansága című szöveggel, majd Karsai László közölt véleménycikket a témában A Sorsok Háza és akik gründolják címen. Az alábbiakban Gerő András ezen írásokra adott válaszát olvashatják.

Continue reading “Gerő András: Hozzáadott érték”

Kritikát kapni azért jó, mert válaszolni lehet rá

A Mazsihisz elnökének két legfontosabb feladata:

A napokban szigorú kritikát kaptam a BZSH egyik elöljárójától, amiben elnöki tevékenységemet kritizálta. Mivel nincs felhatalmazásom levelének közreadására, egy fontos mondatát idézem: „ A baj szerintem az, hogy arányaiban túl nagy hangsúlyt kapnak a protokolláris/jelképes események, ezek számához, arányához képest hiányolom az érdemi eredményeket, érdemi változásokat, előrelépéseket, a szervezeti, strukturális fejlődést, esetleges intézményi változásokat, fejlesztést”. A levélre természetesen válaszoltam. Az alábbiak annak lényegét tartalmazzák. Akit érdekel, vagy érint a Mazsihisz tevékenysége, javaslom elolvasását.

Continue reading “Kritikát kapni azért jó, mert válaszolni lehet rá”