Védett: A munkácser rebbe fordulata

Ez a tartalom jelszóval védett, megtekintéséhez alul meg kell adni a jelszót:

Megalakult az Izraeli – Magyar Írószövetség

Új irodalmi szervezet jött létre, amelynek elsődleges célja a magyar irodalom értékeinek megőrzése Izraelben, valamint a magyar írók, költők izraeli bemutatkozásának támogatása. Az alábbiakban a szövetség közleményét olvashatják.

“Megalakult az Izraeli – Magyar Írószövetség” olvasásának folytatása

Mester Tamás lett a Budapesti Zsidó Hitközség új elnöke

A Budapesti Zsidó Hitközség (BZSH) csütörtökön megtartott elnökválasztásának második fordulójában a közgyűlés Mester Tamást, a Nagyfuvaros utcai zsinagóga körzet küldöttét választotta meg a BZSH új elnökének, aki három szavazattal kapott többet, mint a második Kiss Henriett.

“Mester Tamás lett a Budapesti Zsidó Hitközség új elnöke” olvasásának folytatása

A Raoul Wallenberg Egyesület közleménye a CNN által felmért antiszemitizmus hazai helyzetéről

A Raoul Wallenberg Egyesület nyilatkozata a hét országban a CNN által felmért antiszemitizmus hazai helyzetéről

“A Raoul Wallenberg Egyesület közleménye a CNN által felmért antiszemitizmus hazai helyzetéről” olvasásának folytatása

A magyarországi antiszemitizmussal foglalkozik a legtekintélyesebb izraeli lap

Cikket írt az izraeli Hárec a magyarországi antiszemitizmusról, arra felfűzve a témát, hogy a magyar zsidók jelentős része felzúdult a néhány nappal ezelőttigSchmidt Mária és fia, az LMP-s Ungár Péter tulajdonában álló Figyelő legutóbbi címlapján. Ezen a címlapon a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége, azaz a Mazsihisz elnöke, Heisler András látható, a feje körül pedig bankjegyek szálldosnak.

“A magyarországi antiszemitizmussal foglalkozik a legtekintélyesebb izraeli lap” olvasásának folytatása

Izrael nagykövete megdöbbent és aggódik a Figyelő eheti címlapja miatt

Az izraeli nagykövetség Facebook-oldalára került fel a bejegyzés, mely szerint Izrael állam nagykövete felhívta a MAZSIHISZ elnökét, Heisler Andrást, hogy kifejezze személyes aggodalmát és megdöbbenését a Figyelő hetilap címlapjával kapcsolatban.

“Izrael nagykövete megdöbbent és aggódik a Figyelő eheti címlapja miatt” olvasásának folytatása

A CNN hét európai országban mérte fel az antiszemitizmust: Magyarországon a legerősebb

„Húszból egy európai még sosem hallott a holokausztról. Több mint a negyedük hiszi azt, hogy a zsidóknak túl nagy befolyásuk van a pénzügyi és üzleti világban. Minden ötödik gondolja azt, hogy az antiszemitizmus csupán válasz Izrael vagy a zsidók tetteire” – írja a CNN a hét európai országban végzett felmérését ismertető cikkében, mely szerint a zsidóellenes előítéletek Európa-szerte élnek és virulnak.

“A CNN hét európai országban mérte fel az antiszemitizmust: Magyarországon a legerősebb” olvasásának folytatása

Randolph L. Braham emlékére

Nem lehet mondani, hogy váratlanul ment el. Nemcsak az életkora okán – 95 évesen érte a halál New York-i otthonában -, hanem azért, mert tudatosan készült rá. Nem a saját élete lezárására és elrendezésére, hanem az életművére. Ami lehet: egy és ugyanaz. Utoljára 2017 szeptemberében találkoztam vele, amikor gondos levelezés után tanácskozásra hívta össze azokat a kiadókat, amelyek művei gondozásával foglalkoztak. Mérjük fel közösen: könyvei milyen mennyiségben raboskodnak a raktárakban, hogy kiszabadítsa azokat onnan élő tudássá. Könyvnek, könyvtárban a helye! Olyan helyen, ahol esély van rá, hogy mindenki – elsősorban a nem zsidók, az elkövetők népe – hozzáférjen, ha akar. Hiszen ez a kegyetlen ismeretanyag a záloga a gyászmunkának, a megbékélésnek. Ez a szándék vezette őt, mint az erdélyi Désről bevonultatott egykori munkaszolgálatos túlélőt, s mint neves amerikai tudóst.

“Randolph L. Braham emlékére” olvasásának folytatása

Forgács András: Sors vagy út

Nemrég közöltük Gerő András: A holokauszt története és a Gonosz mibenléte című vitaindító írását a Sorsok Háza koncepciójáról és az általa generált emlékezetpolitikai dilemmákról.  Az írásra elsőként Gábor György és Vörös Kata válaszolt A Sorsok Háza sorstalansága című szöveggel, majd Karsai László közölt véleménycikket a témában A Sorsok Háza és akik gründolják címen. A vita újabb fordulójaként Gerő ezen írásokra adott válaszát közöltük, majd Betlen János véleménye volt olvasható. Legutóbb Karsai László viszontválasza következett, azt követte Gerő András replikája. Ezután ismét Gábor György és Vörös Kata válaszolt Gerő soraira, majd Karsai László tette ugyanezt. Most pedig Forgács András gépészmérnök véleményét olvashatják.

“Forgács András: Sors vagy út” olvasásának folytatása

Karsai László: Gerő és a magyarellenesség

Nemrég közöltük Gerő András: A holokauszt története és a Gonosz mibenléte című vitaindító írását a Sorsok Háza koncepciójáról és az általa generált emlékezetpolitikai dilemmákról.  Az írásra elsőként Gábor György és Vörös Kata válaszolt A Sorsok Háza sorstalansága című szöveggel, majd Karsai László közölt véleménycikket a témában A Sorsok Háza és akik gründolják címen. A vita újabb fordulójaként Gerő ezen írásokra adott válaszát közöltük, majd Betlen János véleménye volt olvasható. Legutóbb Karsai László viszontválasza következett, azt követte Gerő András replikája. Ezután ismét Gábor György és Vörös Kata válaszolt Gerő soraira. Most pedig Karsai László újabb véleményét olvashatják.

“Karsai László: Gerő és a magyarellenesség” olvasásának folytatása

Gábor György–Vörös Kata: Értekezés a Gerő-módszerről

Nemrég közöltük Gerő András: A holokauszt története és a Gonosz mibenléte című vitaindító írását a Sorsok Háza koncepciójáról és az általa generált emlékezetpolitikai dilemmákról.  Az írásra elsőként Gábor György és Vörös Kata válaszolt A Sorsok Háza sorstalansága című szöveggel, majd Karsai László közölt véleménycikket a témában A Sorsok Háza és akik gründolják címen. A vita újabb fordulójaként Gerő ezen írásokra adott válaszát közöltük, majd Betlen János véleménye volt olvasható. Legutóbb Karsai László viszontválasza következett, azt követte pedig Gerő András replikája olvashatják. Ezúttal ismét Gábor György és Vörös Kata válaszol Gerő soraira. Vélemény.

“Gábor György–Vörös Kata: Értekezés a Gerő-módszerről” olvasásának folytatása

Gerő András: Troll

Nemrég közöltük Gerő András: A holokauszt története és a Gonosz mibenléte című vitaindító írását a Sorsok Háza koncepciójáról és az általa generált emlékezetpolitikai dilemmákról.  Az írásra elsőként Gábor György és Vörös Kata válaszolt A Sorsok Háza sorstalansága című szöveggel, majd Karsai László közölt véleménycikket a témában A Sorsok Háza és akik gründolják címen. A vita újabb fordulójaként Gerő ezen írásokra adott válaszát közöltük, majd Betlen János véleménye volt olvasható. Legutóbb Karsai László viszontválasza következett, ezúttal pedig Gerő András replikáját olvashatják.

“Gerő András: Troll” olvasásának folytatása

Susan Faludi: A magyar nacionalizmus mártíridentitással fedi el a problémákat

Susan Faludi Pulitzer-díjas újságíró Előhívás (In the Darkroom) című kötetében elidegenedett apja életét igyekszik feltárni, aki 76 évesen jelentette be, hogy nemváltoztató műtéten esett át. A nyomozás során Faludi az identitás alapvető kérdéseit egyebek közt a magyarság, zsidóság, nem(iség) témáján keresztül járja körül. Az íróval Budapesten beszélgettünk az identitás kettős természetéről, az áldozatiságkultúra veszélyeiről, a férfiasság válságáról és a jobboldali populizmus erősödéséről.

“Susan Faludi: A magyar nacionalizmus mártíridentitással fedi el a problémákat” olvasásának folytatása

Karsai László: Gerő és a holokauszt

Nemrég közöltük Gerő András: A holokauszt története és a Gonosz mibenléte című vitaindító írását a Sorsok Háza koncepciójáról és az általa generált emlékezetpolitikai dilemmákról.  Az írásra elsőként Gábor György és Vörös Kata válaszolt A Sorsok Háza sorstalansága című szöveggel, majd Karsai László közölt véleménycikket a témában A Sorsok Háza és akik gründolják címen. A vita legutóbbi fordulójaként Gerő ezen írásokra adott válaszát közöltük, majd Betlen János véleménye volt olvasható. Most Karsai László viszonválasza következik.

“Karsai László: Gerő és a holokauszt” olvasásának folytatása

Mire kellenek a civilek a Mazsihisz-nek?

Együttműködésre kérte nemrég a zsidó civil szervezeteket a MAZSIHISZ a Sorsok Háza körül kialakult helyzet ügyében. Ennek kapcsán több civil szervezet részéről merült fel a kérdés, kialakítható-e érdemi kapcsolat bármelyik zsidó egyházi szervezet és a civilek között, vagy csupán eszközként van rájuk szükség a válságos pillanatokban.

“Mire kellenek a civilek a Mazsihisz-nek?” olvasásának folytatása

Kiengesztelődés háza – az Orbán-barát zsidó kisegyház irányába tart a kőszegi zsinagóga

De egyelőre csak ömlik bele a közpénz, az épület mégis rogyadozik. Az Orbán Viktor barátja által vezetett tudományos intézet a kormánybarát Egységes Magyarországi Izraelita Hitközséggel karöltve menti majd meg – ez a terv.

“Kiengesztelődés háza – az Orbán-barát zsidó kisegyház irányába tart a kőszegi zsinagóga” olvasásának folytatása