Tiltakozása jeléül eddig több mint negyven szervezet utasította vissza a holokauszt-emlékév programjaira kapott állami támogatást. Összesen megközelítőleg 250 millió forintról van szó – derül ki a Mazsihisz lapunkhoz eljuttatott, nem végleges kimutatásából.
A Mazsihisz rendkívüli közgyűlése pár hete úgy döntött, hogy – mivel nem sikerült eredményt elérni a Sorsok Háza, Szakály Sándor és a Szabadság téri német megszállási emlékmű ügyében – távol marad az emlékév kormányzati rendezvényeitől. (Az emlékmű létrehozását a kormány később elhalasztotta ugyan, de a Mazsihisz nem a projekt leállítását szabta az együttműködés egyik feltételéül.)
A rendkívüli közgyűlés arról is rendelkezett, hogy a Mazsihisz nem veszi igénybe a különféle programokra elnyert pályázati támogatásokat. A kormány történelemhamisítónak tartott emlékezetpolitikája ellen tiltakozva a szervezetek egy része már korábban, a Mazsihisz közgyűlési határozata előtt visszautasította a pénzt. A tiltakozók között nem zsidó civil szerveződések is vannak: például a József Attila Kör, a MEASZ (Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége) vagy a Szépírók Társasága. A Mazsihisz nemzetközi adománygyűjtő akciót indított a kieső pályázati források pótlására.
A múlt hét közepén vált végérvényessé, hogy nem teljesülnek a Mazsihisz elvárásai. Ekkor érkezett meg Orbán Viktor levele. A miniszterelnök közölte a Mazsihisz vezetőivel, úgy látja jónak, hogy csak húsvét (praktikusan: a választások) után folytatódjanak az érdemi egyeztetések a vitatott kérdésekről. A kormányfő nem reagált arra a mazsihiszes javaslatra, hogy a józsefvárosi Sorsok Háza helyett Együttélés Háza legyen a Rumbach Sebestyén utcai zsinagógában.
A levél kézhezvétele után Heisler András, a Mazsihisz elnöke azt mondta lapunknak, hogy később feltehetőleg válaszolni fognak a kormányfőnek, előbb azonban minél több véleményt igyekeznek begyűjteni a közgyűlési tagoktól. Most viszont sokkal inkább valószínű, hogy mégsem lesz válaszlevél. „Nem látok indokot arra, hogy levelet írjunk. Tudomásul vettük a miniszterelnök közlését” – állapította meg Heisler András, jelezve: a végső szót jövő hét elején a Mazsihisz vezetősége mondja ki.
Abban, hogy nem lesz válaszlevél, gyaníthatóan szerepet játszik Lázár János miniszterelnökségi államtitkár minapi nyilatkozata is. Az államtitkár Gyulán arról beszélt, hogy aggodalmat kelt a Mazsihisz „ultimátuma”, amely szerinte nem befolyásolja jó irányba a zsidók és a magyarok több száz éve tartó „sikeres” együttélését. Lázár reményét fejezte ki, hogy az „ultimátum” csak egy politikai akció része, és nem lesz képes megbontani azt az egységet és szimbiózist, amelyben „élünk itt hosszú évek óta Gyulán vagy éppen Hódmezővásárhelyen minden zsidó honfitársammal együtt”.
Tegyük hozzá: a Mazsihisz kimutatása szerint a hódmezővásárhelyi hitközség is visszautasította az elnyert – több mint kétmillió forintos – pályázati támogatást. Lázár János gyulai nyilatkozata nincs teljes összhangban a miniszterelnök levelével, amelyben Orbán Viktor megköszönte a Mazsihisz vezetőinek a „párbeszédet elősegítő szándékot és konstruktív hozzáállást”. A Mazsihisz rendkívüli közgyűlése előtt Lázár János zsidó szervezetek képviselőivel tárgyalt. Kérdésünkre, hogy a zárt ajtók mögött tartott tanácskozáson is ultimátumnak nevezte-e a Mazsihisz feltételeit, Heisler elmondta: ilyen kifejezés nem hangzott el az államtitkár részéről.
Miközben a Mazsihisz a Sorsok Háza leállítását követeli, Heisler András tagja annak a nemzetközi tanácsadó testületnek, amelyet Schmidt Mária, az intézmény vezetője tavaly ősszel hívott össze. Heisler tudomása szerint a testület eddig mindössze egy alkalommal ülésezett, de a körülményekre tekintettel amúgy is kérdésessé vált, hogy a grémium tagja maradjon. Mivel a döntésnek nem pusztán személyes következményei vannak, erről a Mazsihisz vezetősége is tárgyalni fog.
Zsidó közélet napjaink Magyarországán 