MTI: Csökkent az antiszemitizmus Magyarországon

A Medián felmérése szerint csökkent Magyarországon az antiszemitizmus, 2013-ban 38 százalék volt legalább mérsékelten antiszemita, 2014-ben 31 százalék. Kiderült, hogy az iskolai végzettség, vagy a jövedelmi helyzet nem befolyásolja az antiszemitizmust, viszont a Jobbik-szavazók kétharmada antiszemita.

Mazsihisz.hu: Magas rangú német parlamenti delegáció látogatása a MAZSIHISZ-nél

Angela Merkel német kancellár asszony két hónappal ezelőtti látogatása után újabb magas rangú német parlamenti csoport járt a Dohány utcai nagy zsinagógában. A delegációt Gerda Hasselfeldt, a CSU (Keresztényszociális Unió) frakcióvezetője vezette, aki a látogatás alkalmából külön megbeszélést folytatott Heisler András Mazsihisz elnökkel, valamint Bodnár Dániellel, az EMIH vezetőségi tagjával.

MTI: Új elnök a BZSH élén

A Budapesti Zsidó Hitközség (BZSH) közgyűlése csütörtökön Ács Tamást választotta meg új elnökének, míg ügyvezető igazgatóként újraválasztották Kunos Pétert. Az MTI-nek nyilatkozva az új elnök fontosnak nevezte, hogy megszűnjenek a villongások a BZSH-ban, valamint a BZSH és a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) között.

Népszava: Tavaly is épp annyira volt antiszemita a magyar, mint 2013-ban

Az antiszemita előítéletek gyakoriságáról, erősségéről és a zsidóellenes előítéleteket tápláló csoportokról a magyar társadalomban témájú kutatás kérdőíves módszerrel történt, a 18 éves és idősebb népességet reprezentáló 1200 fős minta személyes megkérdezésével.

A kutatásban az antiszemita állítások többségével egyetértők – a kérdőív kérdéseire következetesen zsidóellenes választ adó – csoportját „szélsőséges” antiszemitáknak nevezték el, hangsúlyozva ugyanakkor azt, hogy kérdőíves kutatással csak véleményt lehet felderíteni, viselkedést nem. A köztes csoportot, amely sok kérdésben előítéletes, más kérdésekben azonban attól teljesen mentes választ adott, „mérsékelt antiszemitának” nevezték a kutatók.

NOL: 750 ezret fizethet a holokamuzó jobbikos

A Debreceni Járásbíróság ma első fokon 750 ezer forint pénzbüntetésre, vagy ennek meg nem fizetése esetén 300 napi fogházra ítélte Ágoston Tibort, a Jobbik Magyarországért Mozgalom debreceni önkormányzati képviselőjét, református presbitert. Ágoston 2014 januárjában a Jobbik egyik debreceni rendezvényén a holokauszttal viccelődött, azt holokamunak és holokasztnak nevezte, s kijelentette azt is: Magyarországra rá akarják kényszeríteni, hogy megemlékezzen a holokausztról. A mai tárgyaláson Ágoston nem ismerte el bűnösségét, s utalt arra, hogy szótévesztés történt.

Ágoston a bíróságon tagadta a holokamuzást, de nem hittek neki. Fotó: Czeglédi Zsolt / MTI

Népszava: Zajlik a magyar zsidó közösség újjáélesztése Magyarországon

A magyarországi zsidóság körében magas szintű pesszimizmus uralkodik, ám a fiatalságnak köszönhetően egy teljesen új identitás és kultúra van kialakulóban – mondta el tapasztalatait Yossie Goldman izraeli rabbi, a Hillel szervezet, terjeszkedésért felelős vezetője. A jelenleg erős antiszemitizmus ellenére a zsidó fiatalság felbátorodott, és megalapította Budapesten a Hillel amerikai zsidó diákszervezetet, ennek megnyitója okán érkezett az országba az imént idézett Yossie Goldman.

zsido.com: Scheiber–díj: részben az egész?

Tegnap kiosztották a Scheiber–díjat. Idén Glässer Norbert, a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara Néprajz és Kulturális Antropológia Tanszékének oktatója, Oláh János, az ORZSE rektorhelyettese és Raphael Vago, a Tel-Avivi Egyetem Történelem Tanszékének előadója vehette át az elismerést. A rendezvényen annak is megpróbáltunk utánajárni, hogy mennyire reprezentálja a magyarországi zsidóságot az a díj, amelyet a legrangosabb zsidó-magyar szakmai elismerésként kormányzati közreműködéssel ítélnek oda.

MTI: Átadták a Radnóti Miklós antirasszista díjat

Átadták a Radnóti Miklós költőről elnevezett antirasszista díjat hétfőn Budapesten. A kitüntetést a Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége (MEASZ) 2000-ben alapította.

Radnóti-díjat kapott Borszéki Gyula XIII. kerületi alpolgármester, Fischer Ádám karmester, Galkó Balázs színművész, Holopné Schramek Kornélia XIII. kerületi alpolgármester, Janisch Attila filmrendező, Komássy Gyula, a MEASZ felügyelőbizottságának elnöke, Koncz Zsuzsa előadóművész, Konrád György író, id. Lasz György rendőrségi és biztonságpolitikai szakértő (posztumusz), a Szegő Tamás Díj Alapítvány, Szerényi Jánosné, a MEASZ alelnöke, a szombathelyi zsidó hitközség, Szunyogh Szabolcs újságíró, Ungvári Tamás irodalomtörténész, műfordító, egyetemi tanár és Vitray Tamás újságíró.

Roma Sajtóközpont: Ügyészség: Németh György nem holokauszttagadó

Az ügyészség szerint nem holokauszttagadás, ha valaki kijelenti: Magyarországon nem volt cigány holokauszt. És szerintük a vallásos zsidókat üldözték a nácik.

MTI: Átadták az idei Scheiber Sándor-díjakat Budapesten

Átadták a Scheiber Sándor-díjakat hétfőn Budapesten. Az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem (ORZSE) néhai vezetőjének emlékére alapított elismerést az idén Glässer Norbert, a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara Néprajz és Kulturális Antropológia Tanszékének oktatója, Oláh János, az ORZSE rektorhelyettese és Raphael Vago, a Tel-Avivi Egyetem Történelem Tanszékének oktatója kapta.

Ocskay László százados, az elfelejtett hős (videó)

Ocskay László százados, az elfelejtett hős from Siriat on Vimeo.

Kanadai Magyar Hírlap: Levél Schmidt Máriának: hogyan építsünk múzeumot?

Kedves Schmidt Mária!
Tisztelt Asszonyom!

Hadd meséljem el, hogy mivel töltöttem a tegnap estét.

Nos, a CEU (Középeurópai Egyetem) meghívására egy előadást mentem el meghallgatni. Az előadást egy bizonyos amerikai történész professzor, Pamela S. Nadell tartotta, mégpedig a philadelphiai National Museum of American Jewish History történetéről, anyagáról, építéséről, és főképpen az amerikai és zsidó életben betöltött szerepéről.

Inforádió: Csaknem 4 és fél milliárdot fordít a kormány a Holokauszt emlékévvel kapcsolatos kiemelt projektekre

Az embertelenséget nem szabad elfelejteni, ahogyan azokat az igaz embereket sem, akik minden tőlük telhetőt megtettek embertársaik megmentéséért.

“A német megszállás 111. napján a kétszáz éves, mintegy 1200 fős bonyhádi zsidó közösség megszűnt létezni. Megfosztották őket a szabadságuktól, a megélhetésüktől, az otthonuktól, és végül az életüktől is” – mondta Dr. Latorcai Csaba, a Miniszterelnökség kiemelt társadalmi ügyekért felelős helyettes államtitkára New Yorkban a vidéki magyar zsidóságnak emléket állító Zsidók voltak című kiállítás megnyitóján.

HÍradó: Heisler: alapjaiban változott meg a kormány és a Mazsihisz viszonya

A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének elnöke szerint ha lassan is, de jó irányba halad a Sorsok Háza előkészítésének ügye. A Magyar Hírlapban megjelent interjúban Heisler András úgy fogalmazott, hogy alapjaiban változott meg a Mazsihisz és a kormány közötti kapcsolat.

Zéró tolerancia az antiszemitizmusnak – interjú

Takács Szabolcs Ferenc miniszteri biztos a Nemzetközi Holokauszt-emlékezési Szövetségről és a 2015. évi magyar elnökség feladatairól

„Az IHRA nem egy olyan szervezet, ahová azért lépnek be a kormányok, hogy valamilyen politikai vagy gazdasági célt érjenek el. Ez inkább egy lehetőség a múltba való visszatekintésre, és az adott országnak a saját történelmével mindenféle szempontból való szembenézésre.”

Március 9-én vette át Magyarország a Nemzetközi Holokauszt-emlékezési Szövetség (IHRA – International Holocaust Remembrance Alliance) vezetését. Takács Szabolcs Ferenc európai uniós ügyekért felelős államtitkár, miniszteri biztos irányítja egy éven át e tekintélyes nemzetközi testület munkáját. A figyelemre méltóan magas pozíció elnyerése Magyarország számára azt jelzi, hogy a tavalyi Holokauszt Emlékév első felének vitái után, a hazai zsidó közösségek és a Holokauszt témakörével foglalkozó nemzetközi szervezetek a konstruktív együttműködést látva bizalmat szavaztak a magyar kormánynak.

Centropa film a gettó hőséről, Domonkos Miksáról (videó)

Centropa Cinema

MTI: Magyarország átvette a Nemzetközi Holokauszt-emlékezési Szövetség soros elnökségét

Magyarország hétfőn hivatalosan átvette a Nemzetközi Holokauszt-emlékezési Szövetség (IHRA) soros elnökségét, az átadási ünnepséget Berlinben, a nemzetközi szervezet főtitkárságának székhelyén tartották.

A berlini magyar nagykövetségen rendezett ceremónián a magyar elnökség munkáját a Miniszterelnökség miniszteri biztosaként irányító Takács Szabolcs Ferenc kiemelte, hogy az elnökségi program középpontjában az antiszemitizmus elleni küzdelem, a holokauszttal kapcsolatos oktatás előmozdítása és a romák elleni népirtás ügye, illetve az európai roma közösségek helyzete áll.

MTI: Kitüntették Ron Lustigot, a Magyar Nyelvterületről Származó Zsidóság Emlékmúzeuma igazgatóját

A magyar-izraeli kulturális kapcsolatok, valamint a két ország közti együttműködés elősegítése érdekében végzett kiemelkedő tevékenysége elismeréseként a Magyar Érdemrend lovagkereszt kitüntetést vette át hétfőn Ron Lustig, a Magyar Nyelvterületről Származó Zsidóság Emlékmúzeuma igazgatója a Parlamentben.

A díjat Jakab István, az Országgyűlés alelnöke adta át, aki ünnepi beszédében kiemelte: egy olyan ország parlamentje és kormánya nevében mond köszönetet az igazgató áldozatos munkájáért, ahol Európa negyedik legnagyobb zsidó közössége él. Meggyőződése, hogy nemcsak Magyarország polgárai, hanem a Kárpát-medencei magyarság nevében is elismeréssel adóznak áldozatos munkája előtt – fogalmazott az alelnök, aki köszönetét fejezte ki, hogy az intézmény működtetésével a múzeum alapító szülők hagyományait folytatva lehetőséget teremt a magyar identitás megélésére Cfát városában és egész Izraelben. Áldozatkész tevékenységével az egész magyar nemzetet szolgálja – mutatott rá Jakab István.

NOL: Révész Sándor: Hóman becsülete

Hóman Bálintot a bíróság pénteken rehabilitálta. „Hóman Bálintot az élet már rehabilitálta” – írta a Magyar Nemzet publicistája tizennégy éve, Hóman dísztemetésének alkalmából, melyen részt vett számos potentát, többek között az akkori Orbán-kormány igazságügyminisztere, Dávid Ibolya.

Nos, Hóman Bálintot a bíróság rehabilitálhatja, az élet soha. Tudniillik sokkal többet tett ő honfitársai haláláért, mint életéért. Holott nem erre szánta őt az élet. Kiváló adottságokkal megáldott ember volt, már egészen fiatalon bizonyította kiemelkedő történészi kvalitásait. Sok értékes tulajdonsággal rendelkezett, kiváló eszű, hatalmas műveltségű, érzékeny és érzelmes férfiú volt, egy charmeur. Könnyű volt őt kedvelni, és kedvelték is mindenféle – például liberális – körökben.

Az volt a végzete, hogy egy nemzetileg és kulturálisan homogén, minden idegen elemtől megtisztult, keresztény Magyarország képzetének rabja volt. Azt követve jutott el a legszörnyűbb haláltermelés legkitartóbb támogatói közé. Hiába asszimilálódtak oly sikeresen német ősei, nála konzekvensebben kevesen tagadták az asszimiláció lehetőségét. Szükségesnek tartotta rutének, románok, szerbek, szlovákok, németek és persze a zsidók kitelepítését. A zsidóság „beolvadását a magyar társadalom széles rétegeinek ösztönös elzárkózása mellett, erős faji öntudata és a magyarságtól idegen erkölcsisége és szellemisége akadályozta meg… A magyarság… nem kívánja magába olvasztani, inkább kirekeszti nemzeti életéből az oda idegen testként beékelődő zsidóságot.”

Ez volt a véleménye. A nácizmusról meg az, hogy a magyarhoz ugyan nem illik, de a németnek jó. A német meg nekünk jó. A mi szeretett, dolgos svábjainkat örömmel átadjuk a németség egybegyűjtésén fáradozó Hitlernek. Azt gondolta, Hitler, és csak ő, létrehozhatja az idegenmentes és trianoni csonkaságából visszakerekített Magyarországot. Ez pedig számára minden erkölcsi parancsnál és akárhány halálnál fontosabb volt. Mindenkivel szembeszállt, aki a pusztulásba rohanó náci birodalommal szakítani akart, és a nyilasokkal bezárólag a legutolsó pillanatig mindenki mellé odaállt, aki kitartott Hitler mellett.

A kitartás sok százezer katona és polgár halálát jelentette. Ez a nagyon okos ember nagyon hülyének tettette vagy torzította magát. Megkapta az auschwitzi jegyzőkönyveket. És azt jegyezte rájuk a saját kezével, hogy „nyilván a háború utáni németellenes propaganda számára készült”. Mentett egyeseket, miközben támogatta, amitől mentette őket. Tudta, hogy életet ment, tehát tudta, hogy tömeghalált támogat.

Hómant 1946-ban elsősorban a hadüzenet 1941-es megszavazásáért ítélték életfogytiglanra, és a borzalmas börtönviszonyok és bánásmód miatt halt meg öt évvel később. Ezt az ítéletet nem nehéz kikezdeni, mert a hadüzenet nem háborús bűntett. De a bíróság csak egy ítéletről mondhat véleményt. Nem egy emberről. A rehabilitáció kormánypárti protagonistái viszont az idegenmentes, homogén Magyarország végzetes célkitűzésével együtt „Hóman becsületét” óhajtják visszaállítani. Azt azonban sajnos csak a náci birodalom, Hitler, a nyilasok és a tömeggyilkosok becsületével együtt lehet.

Forrás: NOL

Mandiner: Schmidt Mária: Miért nem bátor Lázár János? (interjú)

Lázár János a Sorsok Háza ügyében ugyanazt a hibát követi el megint, amit már a Szabadság téri megszállási emlékmű esetében is elkövetett – mondja Schmidt Mária a Mandinernek. A Sorsok Háza létrehozásával megbízott Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány kurátora, a Terror Háza főigazgatója Orbán Viktor szavaival üzen Lázár Jánosnak: „Bátornak kell lenni.” Lázár János miért nem szívleli meg ezt az üzenetet? – teszi fel a kérdést. Schmidt szerint a képlet: „Az egyik oldalon van Lázár, Zoltai és Heisler, a másik oldalon pedig ott vagyunk mi”. Úgy látja: Lázár János zsidó belügyet kreál a holokausztból, pedig az a nemzet ügye.