Vagonkiállítás – Zsidó közélet napjaink Magyarországán

bama.hu: Mohácson is látható lesz a holokausztot bemutató kiállítás

április 19, 2014 A szerk.

A vasútállomáson lesz látogatható május ötödike és kilencedike között a korabeli marhavagon, amely a benne kialakított tárlat révén igyekszik megismertetni az érdeklődőket a náci koncentrációs táborok borzalmaival, a zsidóság történetének legnagyobb tragédiájával.
“bama.hu: Mohácson is látható lesz a holokausztot bemutató kiállítás” → olvasásának folytatása

Magyar Szó: Haláltáborból haláltáborba

április 13, 2014 A szerk.

Egy hétig Szabadkán is megtekinthető volt a Magyarországról érkező Holokauszt vagonkiállítás, ahol a marhavagon belsejében a zsidók deportálásának, megpróbáltatásainak pillanatképei meséltek a második világháború alatt megtörtént borzalmakról. Hetven évvel ezelőtt ehhez hasonló vagonokban vitték el zsidók százezreit a haláltáborokba, többek között Vidaković Jelenát-Lea nénit is, aki akkor tizennégy éves volt, s akinek úgyszintén csak annyi volt a bűne, hogy zsidónak született.

Vidaković Lea (Fotó: Molnár Edvárd)

“Magyar Szó: Haláltáborból haláltáborba” → olvasásának folytatása

Pannon Híradó: Holokauszt vagonkiállítás Szabadkán (videó)

április 4, 2014 A szerk.

“Élet Menete” Vagonkiállítás idei első állomása Nagykanizsa

március 3, 2014 A szerk.

Nagykanizsa pályaudva, 2014. március 03., hétfő, 11:00

A holokauszt oktatásának egyik legfőbb nehézsége Magyarországon, hogy a II. világháború óta sem történt meg a múlttal való szembenézés, aminek jelentős szerepe van abban, hogy nem született egy széles körben elefogadott nómenklatúra a holokauszt oktatásához. Ezt az alaphelyeztet bonyolítja tovább a téma oktatásának nehézsége: sok pedagógus nehéznek találja a téma oktatását – főleg fiatalabb diákok számára. Ez a probléma különösen nagy vidéken, ahol a magyar holokauszt sajátosságai miatt napjainkban nincs jelen zsidó közösség.

““Élet Menete” Vagonkiállítás idei első állomása Nagykanizsa” → olvasásának folytatása

Tisza Kálmán miniszterelnök az antiszemitizmusról

„Nem szabad elfelejteni, hogy a magyar államnak és a magyar nemzetnek sok ellensége van. Mi mentett meg mindannyiszor haragjuktól? A felvilágosult, szabadelvű országok rokonszenve. Mert Magyarországon maga a nemzet és a társadalom évtizedekkel előbb törölte el a türelmetlenség törvényeit, mint a törvénykezés. Ezért állítom, hogy a külföld előtt az antiszemitizmus megrontja Magyarország és a magyar nemzet jó hírnevét és erkölcsi hitelét. Én ezt a kérdést nem a zsidóság kérdésének tekintem, hanem a nemzet becsülete és jó hírneve kérdésének. Mert mi a jelszó: antiszemitizmus. És mi a valóság: a rablás! Az antiszemitizmus szerintem óriási szociális veszély, mely elválaszthatja az egész társadalmat. Az én jelszavam: ölelje magához a becsületes embert minden becsületes ember, és nem kérdem, hol imádja az Istenét. Ha pedig a faji és felekezeti gyűlölet ide is be akarna tolakodni, akkor csak lökjék ki maguk közül, mint egészséges test a fekélyt.”

Tisza Kálmán miniszterelnök. 1883. szeptember 23. Nagyvárad.

Ady Endre: Korribori

 „Micsoda gyávaság még meg nem mondani, hogy a Korroborit űzzük, járjuk pár évtizedek óta a Duna-Tisza táján? Itt két fajtátlan s egyformán idegen fajta szeretkezik egymással a Korrobori szabályai szerint. A már megcsinált kultúrák lemásolt zeneszerszámaival foglalt itt helyet a zsidóság. S mi, akik magyaroknak nevezzük magunkat, gyűlölve-vágyva, ropjuk a szerelmi táncot. Itt egymást fojtogatva a szerelemtől vagy új népet produkálunk, vagy pedig utánunk az özönvíz.”